Mit tegyünk, ha alacsony a pulzus? - Az orvos válaszol

Mit tegyünk, ha alacsony a pulzus?

Alacsony pulzus, pulzusmérő

Mit tegyünk, ha alacsony a pulzus?

Az alacsony pulzus többnyire nem jár feltűnő tünetekkel, de a fejfájás, szédülés, gyengeség és a zavartság is utalhat erre a problémára.

A szívverés ritmusa attól függ, milyen gyorsan keletkeznek elektronikus jelek a szinuszcsomóban. Átlagosan 70-75 dobbanás történik a  szívünkben  percenként, de 60 és 100 között minden szám normálisnak tekinthető. A 60 alá eső pulzus zónák tekinthetők alacsonynak, amikor nem egy edzett sportolóról, különösen hosszútávfutókról van szó. Ez utalhat bradycardiára, vagyis túl lassú szívverésre. Amikor mindezek mellett mellkasi fájdalom, hátba, végtagokba kisugárzó fájdalom, akár ájulás is előfordul, mindenképp keresse fel a kardiológus szakorvost.

A pulzusszám függ:

  • – nemtől
  • – életkortól
  • – genetikai adottságoktól
  • – testmagasságtól
  • – edzettségi szinttől

Alacsony pulzus okai 

A szívnek saját ingerületképző és ingerületvezető rendszere van, melynek a szinuszcsomó a „karmestere”. A  szinuszcsomó ingerületek vagyis elektromos impulzusok képzésére alkalmas szívizomcsoport. Megfelelő működését sok faktor befolyásolja, leginkább azonban a vegetatív idegrendszer van rá hatással. Az étkezés, alvás, pihenés lassítja a szívműködést, de többek közt a cukorbetegség egyik szövődményeként is megjelenhet a szinuszcsomó működési zavara.

Egészségügyi gondok a lassú pulzus miatt akkor alakulhatnak ki, amikor már a szívverések száma annyira vagyis kritikusan alacsony, ami nem elegendő a vér megfelelő sebességű keringetésére.

Ez az állapot a fentebb is említett bradycardia, amikor a nyugalmi pulzus kevesebb, mint 50-60 dobbanás percenként. Így egy 40-es pulzus, lassú szívverés már igencsak ide tartozik.

Bardycardia tünetei

A bradycardia egyik legaggasztóbb tünete a rövid ideig tartó vagy hirtelen vérnyomásesés miatti ájulás azaz a szinkópa. Ilyenkor a szív nem pumpál elég gyorsan ahhoz, hogy elegendő friss vér jusson az agyba, és a véráramlást az egész testben fenntartsa.  A szervezet természetesen nem fogadja el, hogy lassabb a pulzus, amit úgy kompenzál, hogy keményebb összehúzódásokra kényszeríti  a szívet, amely így képes lépést tartani a szervezet oxigéntartalmú vérigényével. Ennek akár magas vérnyomás és akár szívelégtelenség is lehet a következménye. Az alacsony pulzus néha alacsony vérnyomással párosul, ezt hipotenziónak nevezik.

Sok esetben a bradycardia a szinuszcsomó problémáira vezethető vissza. Ha a szinuszcsomó megsérül, vagy nem működik megfelelően a pulzus lelassulhat, felgyorsulhat vagy akár inkonzisztenssé válhat.  Bármely típusú rendellenes pulzusszámot ritmuszavarnak nevezzük. Ha a probléma súlyossá válik, akkor szükség lehet mesterséges szabályozó, azaz pacemaker beültetésére.

A bradycardia másik gyakori megbetegedése a pajzsmirigybetegség

Leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködés lassíthatja le a szívverést. Az alacsony pajzsmirigy-funkció, a hypothyreosis betegség számos egészségügyi gondot okozhat, beleértve az alacsony pulzust is. A pajzsmirigy betegségre szedett gyógyszerek és az életmód megváltoztatása segíthet alacsony pulzus növelése terén.

Az állapot olyan embereknél is felmerülhet akiknek a szívükhöz nem kapcsolódó egészségügyi problémáik vannak, például Lyme-kórtól vagy tífusztól szenvednek, illetve nagyon alacsony a testhőmérsékletük vagy nagyon magas a vérük káliumszintje. Kevesen tudják, de a nők mintegy 10 %-ánál, és a férfiak 25 %-ánál alvás közben percenként 50 dobbanás alá esik a szívritmus a paraszimpatikus tónus miatt.

 Pulzus edzés közben

A maximális pulzusunkat a következőképpen mérhetjük: nők esetében 226 – életkor, férfiaknál 220 – életkor.

Ekkor az úgynevezett Karvonen képletbe behelyettesítjük az adatokat, így megkapjuk a munkapulzust.

Munkapulzus = maximális pulzus – nyugalmi pulzus 

Ezután kiszámíthatjuk az adott edzésintenzitásnak megfelelő pulzusunkat.

Edzéspulzus = (munkapulzus x intenzitási zóna) + nyugalmi pulzus 

Hogy mennyi az ideális pulzusszám az edzés alatt, az attól is függ, hogy milyen célja van a munkának. 

5 pulzus zónát különböztethetünk meg:

  • – Regenerációs zóna 50-60%: Könnyű intenzitás jellemzi, ezért idős vagy kezdő sportolóknak ajánlott, illetve élsportolók gyakran használják versenyen, illetve sérülés után regenerációs célzattal.
  • – Könnyű zóna 60-70%: Mérsékelt intenzitás jellemzi, sokan zsírégető zónának is nevezik, mivel abban a tartományban képes a szervezet leginkább a zsírokból energiát csinálni. Azonban, ha fogyás a cél, akkor ezt minimum 45 percen keresztül fenn kell tartaniuk.
  • – Közepes zóna 70-80%: A sporttevékenység közepes intenzitáson zajlik, ez már gyorsabb tempót jelent, ahol tudunk még beszélni, de már nehezebben.
  • – Nehéz zóna 80-90%: Rövid ideig tudjuk fenntartani ezt az intenzitást, csak azok számára ajánlott, akik megfelelő edzési szinten vannak, versenycél elérése céljából.
  • – Maximális zóna: 90-100%: Ez a maximális teljesítmény, amit egy élsportoló elérhet, ők is nagyon rövid ideig tudják fenntartani ezt a pulzust, maximális sebesség elérésében segíthet. Amatőr sportolóként TILOS ebben a zónában edzeni.

Természetesen a helyes zónák meghatározására „profibb” módszerek is vannak, például: terheléses vizsgálat. Szív és érrendszeri betegségek kivizsgálása céljából vagy, ha a rendszeresen mért pulzus alacsony, akkor ajánljuk, hogy mihamarabb keresse fel a magán kardiológia szakrendelésünk kardiológus szakorvosát.

Amennyiben további kérdése merült fel az alacsony pulzus okai kapcsán, vagy szeretne bejelentkezni szakrendelésünkre, akkor keressen minket bizalommal elérhetőségeinken vagy foglaljon időpontot online!

Olvasson tovább blogunkon és tudjon meg többet egyes betegségek tüneteiről, prevenciós lehetőségekről, mi történik a szűrővizsgálatok során és, hogy milyen szakorovost érdemes felkeresnie szükség esetén:

6300 Kalocsa, Szent István király út 28. I.emelet

Neurológiai szakrendelés

2024. Február 28-án!

Dr.Finta Lehel neurológus február 28-án rendel a Multiclinicben❗️🏢
Orvosi diplomáját 2004-ben szerezte,ezután a budapesti Idegtudományi Intézetben és a londoni székhelyű The Priory Hospital Group-nál kezdett el dolgozni. 2012-ben kiváló minősítéssel szakvizsgázott a Semmelweis Egyetemen neurológiából.
Szakterületei: stroke, szédülés, zsibbadások, eszméletvesztések, epilepszia, Parkinson kór kivizsgálása, kezelése és gondozása.
De nézzük csak, mivel is foglalkozik a neurológia?
A neurológia a központi és perifériás idegrendszer szervi eredetű zavarainak és betegségeinek a felismerésével és kezelésével foglalkozik.
A neurológus az agy és a gerincvelő,illetve az onnan kiinduló egész testet átszövő idegek működését vizsgálja,gyógyítja.

Milyen tünetekkel érdemes szakorvosainkhoz fordulni?
📍 hirtelen vagy fokozatosan kialakuló gyengeség vagy bénulás egy vagy
több végtagban,arcizomban
📍 memóriazavarok,feledékenység,gondolkodási zavarok
📍 beszédzavar,látászavar
📍 eszméletvesztés,ájulás,egyensúlyproblémák
📍 végtagzsibbadás,görcsök
📍 szűnni nem akaró,vagy gyakran visszatérő fejfájás
 
Bejelentkezés: Online https://multiclinic.hu/idopont/ 💻 illetve telefonon ☎️ is lehetséges a +36 30 449 7877-es telefonszámon.