Nagylabor vizsgálat - avagy mi mit jelent a vérképben?

Nagylabor vizsgálat – avagy mi mit jelent a vérképben?

  • Home
  • Hírek
  • Nagylabor vizsgálat – avagy mi mit jelent a vérképben?
Vérvétel

Nagylabor vizsgálat – avagy mi mit jelent a vérképben?

Mindenkinek célszerű évente egyszer rászánnia magát egy teljes labor vizsgálatra, mely során teljeskörű képet kaphatunk a máj-és vesefunkciókról, komplex labor keretében egy akut gyulladásra is fény derülhet. Ezen felül számos egyéb tényezőt is megismerünk a laborvizsgálat eredményeiből. Rávilágíthat a kialakulóban lévő vagy kezelt betegségek állapotára, de prevenció jelleggel is képet kaphatunk laborvizsgálati eredményekből, hogy a szervezetünknek milyen téren van szüksége támogatásra például vitaminokkal az egészség fenntartása érdekében.

Lássuk, melyek ezek, vagy a nagylabor mit tartalmaz?

  • – Vérkép: vörösvérsejt, fehérvérsejt, vérlemezke azaz thrombocyta, hemoglobin, a vörösvérsejtek elhelyezkedése, és annak aránya.
  • – Inzulin: legfontosabb feladata, hogy bejuttassa a glükózt, és ezzel együtt a kálium és-foszfátiont a sejtekbe. A glükózt zsírrá alakítja, amit elraktároz a zsírszövetekbe, majd gátolja a zsírlebontást.
  • – Glükóz: referencia tartománya 3,7-6,0 mmol/l éhomi állapotban vénás vérből. A vér glükóztartalma származhat közvetlenül a táplálék felszívódásából, a májban lévő glikogénraktárakból. Két legnagyobb glükózfelvevő szövetünk az izom-és zsírszövet, melyhez elengedhetetlen az inzulin jelenléte.
  • – Bilirubin: „vérfesték”, de a széklet színét is adja. Két formája a létezik: direkt és indirekt bilirubin. Indirekt, vagyis konjugálatlan formája legfőképp csecsemők szervezetében figyelhető meg a széteső vörösvértestek hatására, mely élettani állapot. Direkt állapotban a májból az epébe kerül, onnan egy része vérfesték formájában visszaszívódik, majd a vizelettel kiürül.
  • – Albumin: a vérünkben található legnagyobb mennyiségű fehérje, legjelentősebb kötő- és szállítófehérjénk. Emelkedett szintje dehidrációra jellemző.
  • – Vas: vizsgálata önmagában kevésbé informatív, vaskötő kapacitás, transzferrin, ferritin vizsgálata is szükségessé válhat.
  • – GOT: egyik májenzim. AST, ASAT néven is emlegetik. Emelkedett az értéke akut hepatitisben, májtoxikus gombamérgezésnél, szívinfarktusban, műtétek után.
  • – GGT: egyik májenzim. Emelkedett szint mérhető hepatitisben, alkoholos májbetegségekben, és számos gyógyszer fogyasztása után.
  • – GPT: egyik májenzim. ALT, ALAT néven is megtalálható. 5-10-szeres emelkedés figyelhető meg krónikus hepatitisben, epeutak gyulladásánál, 2-5-szörös egyéb májártalmaknál: gyógyszerek, alkohol, izomkárosodás.
  • – Koleszterin: két formája létezik. A HDL-koleszterin: „jó” koleszterin, ami a koleszterin szállítását végzi a májba. Míg az LDL-koleszterin részt vesz a kemény meszes plakkok kialakulásában, ezért az LDL mennyisége egyik komoly rizikótényező az artheosclerosisban, vagyis az érelmeszesedésben.
  • – Triglicerid: a sejtanyagcsere szempontjából tartalékként szerepelnek.
  • – Húgysav: nagyrésze a vizelettel kiürül, vízoldékonysága alacsony, bizonyos szint felett a szövetekben kicsapódik, és a kialakuló kristályok fájdalmas köszvényes rohamokat okoznak.
  • – Karbamid: a legjelentősebb fehérje-anyagcsere végtermék.
  • – Kreatinin: magas szintje vesebetegségre, fokozott fehérjebevitelre, izomsorvadásos betegségre utalhat
  • – CRP: 24-48 órán belüli akut gyulladást mérnek vele, a szisztémás gyulladások markere.
  • – Vörösvérsejt süllyedés: korábbi gyulladás markere, a CRP-vel szemben a süllyedés 1-2 hete lezajló gyulladást mutat ki a szervezetből.

Hogyan készüljek a teljes vérképre?

Különösebb előkészületeket a teljes laborvizsgálat nem igényel. Egy normál vacsora elfogyasztása ajánlott előző nap, normál szénhidrát bevitel mellett. Ezután 12 órán át már nem szabad étkezni, ezzel szemben bő folyadékfogyasztás ajánlott a könnyebb vérvétel érdekében.

A nagyrutin vérvizsgálat, azaz a nagylabor mit tartalmaz?

A nagy rutin vérvizsgálat kiegészülhet még az alábbi vizsgálatokkal:

  • – TSH: a pajzsmirigy funkció diagnosztikájában ő a kiindulópont. Az agyalapi mirigyben termelődik. Kezelt beteg esetén a szabad T3, T4-el együtt értékelendő.
  • – CRP: 24-48 órán belüli akut gyulladást mérnek vele, ahogy fent is írtuk a szisztémás gyulladások markere.
  • – D-vitamin szint: a referenciatartomány életkortól, évszaktól, földrajzi elhelyezkedéstől, népcsoporthoz tartozástól függ. Nyáron 50-300 nm/l közti érték az elfogadott, télen pedig 25-125 nmol/l. A D-vitaminnak a kalcium-anyagcsere szabályozása mellett természetesen a csontanyagcsere folyamatában is részt vesz.

Vizelet vizsgálat mit mutat ki?

Legyen szó férfiról vagy nőről, a vesék feladata, hogy a szervezetünkben keletkezett felesleges anyagokat, eltávolítsák, kiszűrjék, mely vizelet útján távozik.

Az egészséges vizelet színe általában szalmasárga, tiszta, átlátszó. De vannak bizonyos kórképek, mikor megváltozik a színe. A urológiai vizsgálat segíthet még ezeknek a feltérképezésében.

  • – Színtelen: nagyon híg, alacsony sűrűségű vizelet
  • – Erősen sárga: nagy sűrűségű vizelet, vér jelenléte – bilirubin
  • – Vöröses-rozsdaszínű: vér azaz a hemoglobin a vizeletben, ám cékla fogyasztása is okozhatja!
  • – Narancsvörös: különböző gyógyszerektől lehet
  • – Kékes-zöld: bakteriális fertőzés végett
  • – Zavaros, opálos: genny, nyák miatt
  • – Habos: magas fehérjetartalom

A napi másfél – két liter folyadék elfogyasztása mellett körülbelül ugyanennyi mennyiség ürül ki a húgyutakon át, mely vizelet alapesetben steril. Kórokozók kerülhetnek be a húgycsövön keresztül, vagy felszálló fertőzésként. Ezt vizelet bakteriológiával lehet megállapítani. Okai között lehetnek uszodai fertőzések, hideg, megfázás, mely több vizelést ingerel.

Egy általános vizelet-és üledékvizsgálatból megtudhatjuk

  • – a vizelet pH-értékét: vegyes táplálkozás esetén és egészséges egyéneknél a vizelet enyhén savas, a pH 5,5-6,5 között mozog. Érdekességképpen a vér pH értéke: 7,35 – 7,45, tehát a vérünk lúgosabb
  • – vér: a vizeletbe kerülő és széteső vörösvértestek és fehérvértestek is növelik a vizelet fehérjetartalmát. Vérvizelés esetén szinte mindig észlelhető emelkedett szintű fehérjetartalom.
  • – keton: egészséges egyénekben nem mutatható ki, kivéve éhezéses állapotokban
  • – bilirubin: ha megtalálható, akkor erősen sárga színt ad a vizeletnek
  • – urobilinogén: gyógyszerek, vagy a cékla festékanyagai álpozitív eredményt adhatnak; egyébként az epefesték körforgását tükrözi
  • – glükóz: a vizelet glükózkoncentrációja alapvető információt ad a cukor- és vesebetegség diagnosztizálása során. 
  • – fehérje: kis mennyiségben mindig tartalmaz fehérjét a vizelet
  • – nitrit szintjét

Amennyiben cukor is megjelenik vizeletben, az cukoranyagcsere-zavarra utalhat, és okozhat sűrű vizelési ingert. Ha felmerült a cukorbetegség gyanúja, úgy további terheléses vizsgálat elvégzése javasolt, mely során 2-szer vagy 3-szor vesznek vért orvosi utasítás szerint. Ezzel nézve, hogy a kiindulóponthoz képest mennyit emelkedett, netán csökkent a vércukor értéke. Az úgynevezett cukor és inzulin görbe segít a betegség típusának és fázisának diagnosztizálásában, majd a gyógyszerelés beállításában is az endokrinológus által.

Tehát érdemes otthon tartanunk patikákban kapható vizelet tesztcsíkot, mely segít eligazodni a célzottabb kezelés érdekében.

Esetenként a vizelet erős szaga figyelemfelhívó lehet, mint pl. ammónia szag-karbamidot bontó baktériumok jelenléte; édeskés gyümölcs illat-ketontestek a vizeletben.

Vizelet vizsgálat menete

Reggeli első vizeletből lehet a legreálisabb eredményt mérni. Szappanos vízzel történő mosakodás után szárazra kell törölközni, és egy kis adagot kiengedni a WC csészébe, majd a többit az edénybe engedjük. Ez jelenti a középsugarat.  A vizelet bakteriológiához ugyanolyan előkészület szükséges, mint az általános vizeletvizsgálathoz, ám a mintavétel másmilyen eszközbe történik. A tenyésztéses vizsgálatokhoz bórsavas vizeletes edényre van szükség, mely „fehér port”, vagyis bórsavat tartalmaz, ezzel gátolva a baktériumok elszaporodását a vizeletben.

Vérvétel eredmény értelmezése

A labor eredmény, azaz vérkép magyarázat orvosi kompetenciát igényel. A lelet eredmények értelmezéséhez ezért házi- vagy a megfelelő szakorvoshoz kell fordulni, aki kérte a vizsgálatokat. Amennyiben térítéses alapon, önmaga választotta a vérvételt, általában kérhető egy orvosi konzultáció is, ahol megtörténik a teljes vérkép és vizelet vizsgálatok eredményeinek értelmezése is.

A teljes vérkép, vérvétel eredmény mennyi idő?

1-2 napos a leletátfordulási idő. Amelyik vizsgálat aznap mérendő, annak eredménye másnapra várható. Amennyiben egyéb markereket is kértek, érdeklődjön a vérvételi helyen a pontos elkészülési időről. Bizonyos hormonoknak, genetikai vizsgálatoknak 2- 3 hét is lehet a lelet átfordulási ideje.

Amennyiben további kérdése merült fel a teljes labor vizsgálat egyes részeivel kapcsolatban vagy szeretne bejelentkezni nagylabor vizsgálat időpontra magán rendelőnkbe, akkor keressen minket telefonon: +36 30 449 7877, vagy foglaljon időpontot online. Sok szeretettel várjuk beutaló nélkül is Kalocsa központjában a Multi Clinic szakrendelőben.

Olvasson tovább egészség blogunkon és tudjon meg többet az egyes betegségek tüneteiről, a prevenciós lehetőségekről, a különböző szűrővizsgálatok menetéről: